Gulyás Eszter 10 évet élt Istanbulban a családjával.

Gulyás Eszter 10 évet élt Istanbulban a családjával. Ott járt iskolába, anyanyelvi szinten beszél törökül.
Mióta hazaköltözött Magyarországra, többeket megtanította már a török nyelvre. Eszterrel most a két nyelv sajátosságairól beszélgetünk.
1. Kérlek mondj magadról néhány mondatot, hogy a hallgatók megismerhessenek kicsit!

Budapesten élek, 4 nyelvet beszélek, ezért elvégeztem az Idegenforgalmi és Szálloda szakot. Az élet azonban úgy hozta, hogy nem igazán dolgoztam a szakmámban. Van idegenvezetői képesítésem, így bármikor visszatérhetek a gyökerekhez, de jelenleg más terveim vannak.
2. Mesélj arról, hogyan és mikor tanultál meg törökül?
Mint az a bevezetőben is elhangzott, 10 évet éltem Törökországban, Isztambulban. Ott jártam óvodába és iskolába is, úgyhogy a nyelvet sikerült anyanyelvi szinten elsajátítanom.
Mióta hazaköltöztem Magyarországra, több török vonatkozású munkahelyem volt, hamar rájöttem azonban, hogy én szeretném átadni a tudást, ami bennem van. Évek óta tanítok, és nagyon szeretek oktatni.
3. Mi a véleményed a török nyelvről?
Természetesen kizárólag csupa jót tudok mondani a török nyelvről. Akkor is, ha félreteszem a tudásomat és persze elfogultságomat, és megpróbálok külső szemlélőként ránézni, akkor is ugyanez lenne a véleményem. Nem egy olyan diákkal találkozom, aki mosolyogva mondja, hogy „Ez nagyon logikus és olyan, mint a magyarban”
4. Milyen hasonlóságokat és különbségeket látsz a török és magyar nyelvek között?
Sűrűn hallani, hogy milyen sok a hasonló, vagy akár teljesen egyforma hangzású szó a két nyelvben. Ezeket a szavakat, mint például sapka, papucs, szultán, alma stb. szerintem annak a 145 évnek köszönhetjük, amíg az Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartoztunk. Bár több kutató szerint sokkal több közös szavunk van, amit még a honfoglalás előtt vettünk át.
Ha konkretizálni szeretném a hasonlóságokat, akkor mindkét nyelv ragozó nyelv, magánhangzó-harmóniával és nincsenek nyelvtani nemek, mint például a német nyelvben.
Úgy érzem, hogy egy magyar számára nem annyira nehéz a török nyelv elsajátítása, mint fordítva.
5. Mik a tapasztalataid, a magyar anyanyelvű emberek milyen eredménnyel tudják megtanulni a török nyelvet?
Mindig szoktam mondani, hogy „Az eredmény 70%-ban a diáktól és 30%-ban a tanártól függ.” Természetesen nem mindegy, hogy ki miért, milyen indíttatásból tanulja a nyelvet. De általában elmondható, hogy „szerelemből” tanulják. Sokan jönnek úgy, hogy voltak Törökországban nyaralni és megtetszett a nyelv, esetleg török a párjuk, és ezért szeretnék megtanulni. Az a diák, aki komolyan veszi a tanulást, szorgalmas és elszánt, elég hamar, nagyjából 1,5-2 éven belül eljut a középfokú nyelvvizsgáig és általában itt nem szoktunk megállni. Jön a következő lépcsőfok, a felsőfokú nyelvvizsga. Persze a jó tanár is elengedhetetlen a sikerhez.
6. Milyen tankönyvet vagy egyéb tanulmányi eszközt javasolnál azoknak, akik magyarként törökül tanulnának?
Per pillanat Magyarországon sajnos nincs olyan tankönyv, vagy egyéb tanulmányi eszköz, ami jó, és megvásárolható. Vannak török nyelvtankönyvek, amiket Törökországból lehet hozatni, esetleg letölteni a netről, én azonban egyelőre még nem találtam olyat, amire azt mondtam volna, hogy „Ez igen!”. Azon dolgozom, hogy ez a jövőben ne maradjon így!
7. A két ország közti gazdasági és kulturális kapcsolatok egyre erősödő tendenciát mutatnak, tapasztalható fokozott érdeklődés a magyarok török nyelv iránti érdeklődésében is?
Igen, egyértelműen tapasztalható. Törökország nagyon gyorsan fejlődik és folyamatosan keresi a gazdasági lehetőségeket. Ezáltal több török üzletember, illetve török cég jön hazánkba. Sokan jó befektetésnek találják a török nyelvet és ezért tanulják. Viszont Magyarország számára is „szűz” terület még Törökország. Szerintem a két ország közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok hosszútávon nagyon eredményesek lesznek.
8. Mi az a három legfontosabb tanács, amit egy törökül tanulni vágyó magyarnak adnál?
1. Szorgalom
2. Megszállottság
3. Jó tanár