Heti kommentárunk 67/Izrael végső célja Gáza lakhatatlanná tétele és elnéptelenítése
A SETA külpolitikai kutatója, Can ACUN elemzését ismertetjük a témában…
Közel két hónap telt el azóta, hogy a Hamászhoz kötődő Kasszám Brigádok és más kisebb-nagyobb gázai ellenálló csoportok október 7-én villámtámadást indítottak Izrael ellen. Izrael először súlyos légitámadásokat indított Gáza ellen, majd északi és déli szektorokra osztotta az övezetet, és a szárazföldről elfoglalta az északi területet. Miközben ezen a részen tovább folytatódik az ellenállás az izraeli hadsereggel szemben, az izraeli tisztviselők nyilatkozatai szerint szárazföldi támadást fognak indítani a déli rész ellen is. Izrael végső célja Gáza lakhatatlanná tétele és elnéptelenítése.
A SETA külpolitikai kutatója, Can ACUN elemzését ismertetjük a témában…
Közel két hónap telt el azóta, hogy a Hamászhoz kötődő Kasszám Brigádok és más kisebb-nagyobb gázai ellenálló csoportok október 7-én villámtámadást indítottak Izrael ellen. Ez az al-Aksza áradásának nevezett akció új katonai doktrínákat és új technikai eszközöket foglalt magában, így drónok és paramotorok használatát is, ami nagy sokkhatást okozott az izraeli hadsereg számára. A palesztinok elfoglalták a Gáza körüli katonai támaszpontokat, és egy Gázánál is nagyobb megszállt/lakott területet vontak ellenőrzésük alá.
Izrael egy időre megbénult, majd nagyon hevesen reagált a támadásra. A civileket közvetlenül célzó légicsapásokkal mészárlásba kezdett. Az övezetet északi és déli szektorra osztotta, és az északi területet szárazföldi úton is elfoglalta. Bár Izrael azt állítja, hogy csupán a Hamászt támadja, a katonai fellépés, a civilek és építmények elleni támadások, a blokád szigorítása, a vízhez/élelmiszerhez való hozzáférés korlátozása is azt mutatja, hogy Izrael célja Gáza lakhatatlanná tételével egy tömeges népirtás végrehajtása. Az északi szegmens után a déli rész elleni inváziós kísérlet is ezt a helyzetet fogja erősíteni. Ahogy az izraeli támadások tovább zajlanak Gázában, a konfliktus geopolitikai és regionális kihatásai is tovább fokozódnak.
A konfliktus első szakaszában bizonytalan volt, hogy a Hezbollah új frontot nyit-e, és a háború regionális méretűvé fajul-e. Mostanra azonban kiderült, hogy a Hezbollah és a többi iráni befolyás alatt működő csoport egyelőre nem fog ilyen irányba lépni, de ellenőrzött és korlátozott keretek között különböző katonai akciókat hajtottak végre Izrael és az USA ellen. A Hezbollah az izraeli-libanoni határvonalon kis intenzitással Izraelt veszi célba, a síita milíciák Irakban és Szíriában pedig amerikai támaszpontok ellen intéznek támadásokat. Az igazán meglepő akciókat azonban a jemeni Anszarullah mozgalom hajtotta végre. A húszik közvetlenül hadat üzentek Izraelnek, és támadásokat indítottak izraeli hajók ellen a Vörös-tengeren. Ezek komoly veszélyt jelentenek a térség hajóforgalmának biztonságára, és az amerikai haditengerészet hadihajói megpróbálnak beavatkozni a helyzetbe.
Azt lehet mondani, hogy Irán a proxy-erőit felhasználva az eszkalációs létra logikája mentén fokozatosan emeli a tétet, de a korábban hangoztatott retorikával szemben úgy tűnik, hogy nem fognak teljes körű konfliktusba bocsátkozni.
A Gázai övezet déli részének izraeli megszállása és a civilek Sínai-sivatagba való kitelepítése miatt lehetséges, hogy Egyiptom közbelép, és az arab blokkot is arra kényszeríti, hogy tegyen lépéseket Izrael ellen, de ez inkább politikai és gazdasági szankciókban, nem pedig katonai fellépésben nyilvánulhat meg.
