Heti kommentárunk 68/ Kihívásokkal tele év

A SETA biztonságpolitikai igazgatója, Murat Yeşiltaş elemzése a témáról.

2077119
Heti kommentárunk 68/ Kihívásokkal tele év

Ami 2023-ban történt, diverzifikálta a lehetséges geopolitikai és stratégiai forgatókönyveket 2024-ben. 2024-ben több mint 4 milliárd ember járul majd az urnákhoz a világon. Az olyan országokban, mint az USA, Oroszország, Anglia, India, Tajvan és Banglades fordulót jelentő választásokat tartanak. Az orosz-ukrán háború, a Gázában kialakult helyzet, a tajvani kérdés, az iráni nukleáris program, az izraeli-arab konfliktus a Közel-Keleten, az energiaárak bizonytalansága és az éghajlatváltozástól függő váratlan események olyan fejleményeket indíthatnak el, amelyek mélyen befolyásolják a nemzetközi politikát. Az elmúlt 24 hónapban 78 konfliktus vagy újra fellángolt, vagy a befagyasztott konfliktusok visszatértek. Ez a nemzetközi rendszer egyik legjelentősebb eleme.

A rendszer változása és átalakulása még mindig bizonytalan, és ezen a ponton az Amerikai Egyesült Államok helyzete döntő fontosságú. Az Amerikai Egyesült Államok globális pozíciója komoly kihívás előtt áll. Katonai szempontból egyértelmű, hogy Kína a közeljövőben képes lehet kiegyensúlyozni az Egyesült Államokat bizonyos ágazatokban. Ez a helyzet nem fog Kínának globális hatalmi pozíciót biztosítani, de ez egy olyan katonai pozíció, amely kiegyensúlyozhatja az Egyesült Államokat a saját régiójában, visszaszoríthatja vagy visszavonulásra késztetheti. Másodszor, komoly tendencia mutatkozik az Egyesült Államok közel-keleti katonai pozíciójának megtámadására, különösen október 7. után. És ez olyan helyzetnek bizonyul, amely veszélyezteti az Egyesült Államok katonai jelenlétét. Gazdasági szempontból az Amerikai Egyesült Államok az egyik legnagyobb gazdaság. Európa egészét és Kínát is megelőzi. A világgazdasági helyzet azonban azt mutatja, hogy számos regionális és közepes méretű hatalom, különösen India, komoly kihívást jelent az USA gazdasági hegemóniája számára.

Diplomáciai szempontból úgy tűnik, hogy az USA elvesztette erkölcsi fölényét. Különösen a gázai háború után úgy tűnik, hogy az amerikai diplomácia elvesztette hitelességét. A Biden-kormányzat célja, hogy szabályokon alapuló nemzetközi rendet hozzon létre, kudarcot vallott, és ami még fontosabb, igazolást adott más szereplők szabálytalan viselkedésére.

Egy másik rendszerszintű probléma Oroszország folyamatban lévő ukrajnai inváziója. Továbbra sincs változás Oroszország ukrajnai geopolitikai céljaiban. Oroszország megpróbálja Ukrajnát a Fekete-tenger elől elzárt állammá alakítani. Finnország NATO-tagsága és Svédország esetleges NATO-tagsága nyomán ez a cél még kritikusabbá vált Oroszország számára. Egyelőre nem valószínű, hogy Putyin ezt a célt most, vagy 2024-ben eléri.  

Ezért az ukrán háborúban állandó csatatér alakult ki. Más szóval, komoly szakadék van a csatatéren való földrajzi elhelyezkedés és a katonai műveleti intenzitás között. Bár a műveleti intenzitás nagyon magas, a hadszíntéren nem látható bővülés vagy előrelépés. Ez nem fenntartható helyzet az orosz-ukrán háborúban. Másszóval az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus dinamikája fennáll. Egy másik kérdés az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás. Bár a Nyugat jelentős katonai támogatást nyújtott, ez a katonai támogatás jelenleg nem játszik határozó szerepet a hadszíntéren. Minden bizonnyal megerősítette Ukrajna védelmét, de nem adott Ukrajnának stratégiai előnyt az Oroszország feletti győzelem eléréséhez. A diplomáciai fronton egyelőre nincs előrelépés. Egy ilyen előrelépés a közeljövőben valószínűleg nem is fog bekövetkezni.

A jelenlegi helyzet megakadályozza Ukrajnát abban, hogy tárgyalásokat folytasson a békés rendezésről. Ukrajna béketerve ugyanis továbbra is az orosz csapatok teljes kivonását irányozza elő ukrán területről. Ezért azt mondhatjuk, hogy a jelenlegi ukrajnai helyzet ugyanúgy folytatódik 2024-ben, de az amerikai elnökválasztás meghatározó esemény lehet az ukrajnai folyamat szempontjából. Hasonlóképpen Oroszországban is lesznek választások, ha nem történne nagy meglepetés, Putyin elnöksége ezen a választáson is folytatódna, másszóval ha nem történne a fekete hattyú esemény, megszilárdítaná a hatalmát az országban. Új tendencia megfigyelhető az orosz-európai kapcsolatokban. Ha Trump megnyeri a választásokat, megerősödhet annak a lehetősége, hogy Európa önállóbban lépjen fel Ukrajnával kapcsolatban.

A várakozásokkal ellentétben a nemzetközi politikában új verseny és szembesítés történhet.

 

 



Még több hír