AZ EGÉSZSÉG AZ IGAZI JÓLÉT (68)

Mai témánk: A jód

Mi a jód? Mennyi a napi jódszükséglet?

Jódot a szervezet nem tud előállítani, ezt kívülről, élelmiszerekkel vesszük magunkhoz. A jódnak különösen a magzat fejlődésében van fontos szerepe, de az élet minden szakaszában nélkülözhetetlen táplálékforrás. A napi jódbevitel mennyisége az életkor és az anyagcsere szükségletei szerint változik. A tenger gyümölcsei jó jódforrásnak számítanak, de a tojás, a hús és a tejtermékek is tartalmaznak jódot.

Mik a jód funkciói a szervezetben?

A jód a pajzsmirigyhormon termelésében, az anyaméhben és az újszülött fejlődésében alapvető fontosságú elem, és az élet minden szakaszában nélkülözhetetlen tápanyagforrás.

Mennyi a napi jódszükséglet?

A naponta fogyasztandó jód mennyisége életkortól és szükségletektől függően változhat. Mindazonáltal az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott értékek a következők;

Csecsemők 90 μg/nap (0-59 hónap)

Gyermekek (6-12 éves korig): 120 mikrogramm/nap

Gyermekek (>12 év) : 150 mikrogramm/nap

Serdülők és felnőttek: 150 mikrogramm/nap

Terhes és szoptató nők: 250 mikrogramm/nap

Mik a jódhiány tünetei?

A jódhiány egyik leggyakoribb tünete a golyva. Akkor fordul elő, amikor a pajzsmirigy a jódhiány miatt nehezen termel pajzsmirigyhormont.

Mivel a pajzsmirigyhormon befolyásolja a nők menstruációs ciklusát, a jódhiányban szenvedő nőknél a menstruáció nehéz vagy rendszertelen lehet.

Mivel alacsony pajzsmirigy hormonszint esetén lelassul az anyagcsere, a súlygyarapodás az egyik leggyakoribb panasz.

Fáradékonyság, száraz bőr, hajhullás, a bőr megvastagodása, székrekedés, hidegrázás, haj- és körömtörés, rendszertelen menstruáció, feledékenység az idővel jelentkező panaszok közé tartoznak.

Előrehaladottabb esetekben koncentrációs nehézség, depresszió, hangulatingadozás, szív- és tüdőelégtelenség alakulhat ki.

A nőknél hosszú távon a jódhiány egyik legfontosabb hatása a meddőség.

A fáradékonyság a jódhiány egyik legfontosabb jele.

Milyen káros hatásai vannak a túlzott jódbevitelnek?

Bár nagyon fontos a jódpótlás, a túlzott jódbevitel ugyanilyen mértékben kerülendő. Különösen a pajzsmirigy túlműködésekor a jódbevitelt az orvos a kezelés alatt felfüggesztheti, hogy ne gyorsuljon fel a hormontermelés. Néha a jódbevitel túladagolása a pajzsmirigygöbökben szenvedő betegeknél a göbök aktiválódását és túlzott hormonkiválasztást okozhat.

Milyen élelmiszerek tartalmaznak jódot?

Mivel a szervezet nem képes jódot előállítani, ezért azt kívülről kell bevinni.

A tenger gyümölcsei jó jódforrások.

A tojás, a hús és a tejtermékek szintén gazdagabbak jódban, mint a legtöbb növényi élelmiszer, bár jódtartalmuk alacsonyabb, mint a legtöbb tengeri élelmiszernek.

A legjelentősebb forrás a jódozott finomított só. Hacsak az orvos másként nem rendelkezik, kizárólag jódozott sót szabad használni. A jódhiány megelőzése az étkezéssel történő megfelelő jódbevitellel kezdődik. Ehhez nem szükséges nagy mennyiségű sót használni. Mindössze napi 2 gramm jódozott só elegendő a szükséglet kielégítéséhez.

A megfelelő jódbevitel biztosítása érdekében a kiegészítő táplálékot elkezdő csecsemőknél ügyelni kell rá, hogy az otthon készített vagy kereskedelemben kapható kiegészítő tápszerek/élelmiszerek feltétlenül tartalmazzanak jódot.

A gyakori jódforrások az alábbiak szerint sorolhatók fel;

Jódozott finomított asztali só,

Sajt

Sósvízi halak,

Tehéntej,

Tojás,

Joghurt

Szójatej,

Szójaszósz.

A jódbevitelt csupán a pajzsmirigy egyes gyors működéssel vagy gyulladásos rohamokkal járó betegségei esetén korlátozhatja az orvos. A Graves-pajzsmirigyben, a Hashimoto-pajzsmirigyben és a forró göbökben szenvedő betegeknek nem szabad túlzott mennyiségű jódot fogyasztaniuk, és nem szabad jódozott sót használniuk. Ezeknek az embereknek jódozatlan konyhasót kell használniuk.

A megfelelő jódbevitel a csecsemőkortól kezdve létfontosságú a teljes lakosság szellemi és fizikai fejlődése szempontjából.

A jódhiányt vizeletvizsgálattal állapítják meg.

A felnőttkori jódhiány korai stádiumban tünetmentes. Ráadásul a hiány jelenléte vagy hiánya fizikai vizsgálattal nem mutatható ki. A szervezet jódszintjének felmérésére a legpraktikusabb módszer a vizelettel történő jódkiválasztás mérése, illetve gyanús esetekben a vizelet jódszintjének mérése.

A jódpótlásról orvosnak kell döntenie.