Heti kommentárunk 69/ Egyre súlyosabb következményekkel jár Izrael gázai inváziója

Amikor három hónapja tart az izraeli támadás Gáza ellen, a regionális dinamika és a globális politika továbbra is befolyásolja a gázai emberi tragédiát. Miközben Izrael és fő támogatója, az Amerikai Egyesült Államok egyre inkább elszigetelődik, a háború hatásai egyre inkább érezhetővé váltak, mivel a húszik a Bab al-Mandeb-szorosban és a Vörös-tengeren lévő izraeli kikötőkbe árut szállító hajókat kezdték célba venni. Az ukrán fronton Oroszország kihasználja a lehetőséget, hogy növelje előnyeit, míg a nyugati blokk részéről komoly kérdőjelek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy egyszerre éreztesse magát két konfliktus rendezésében.

A nemzetközi fuvarozás közel 11-12 százaléka a Bab al-Mandebon és a Vörös-tengeren  keresztül valósul meg. Hasonlóképpen, az olajszállítás ezen az útvonalon keresztül történik. Különösen itt van a legközelebbi útvonal Európa és Ázsia között, és a logisztikai infrastruktúrát ennek megfelelően tervezték. Azonban miután a Jemenben állomásozó húszik (Enserullah Mozgalom) hadat üzentek Izraelnek, válaszul Izrael gázai mészárlására, és bejelentették, hogy minden izraeli kikötőbe tartó hajót célba vesznek, annak következtében kezdtük látni, hogy egymás után támadások érnek nagy hajókat. A húszik időről időre kamikaze-drónokkal és irányított rakétákkal csaptak le ezekre a hajókra, és időről időre elfoglalták őket. A világ legnagyobb logisztikai vállalatai bejelentették, hogy nem fogják használni ezt az útvonalat. Alternatív útvonalként meg lehet kerülni a Jóreménység fokát, de legalább 2 héttel késlelteti a fuvarozást, és óriási költségnövekedést is produkál. Miközben ez komoly fenyegetést jelent Izraelre, a globális kereskedelemre és Európa ellátásbiztonságára is veszélyt jelent. Az Amerikai Egyesült Államok minimalizálni akarja ezt a fenyegetést egy olyan munkacsoport létrehozásával, amely olyan országokat foglal magában, mint Spanyolország, Nagy-Britannia és Bahrein, de amint azt Abdulmelik el Huszi, a húszi vezető nyilatkozatai is tükrözik, úgy tűnik, hogy a húszik, és természetesen a fő támogatójuk Irán nem szándékozik meghátrálni ebben az összefüggésben. Nem tűnik valószínűnek, hogy egy esetleges légicsapás elrettentené a húszikat.

Miközben ez történik a Vörös-tengeren, fontos fejlemények történnek az ukrán frontvonalon is. Miközben Oroszország napról napra erősödik, látható, hogy Ukrajna nem juthat hozzá a Nyugat által megígért segítséghez. Az amerikai kongresszus vonakodik megadni újabb segélyt. Miközben Izraelt katonailag/politikailag/gazdaságilag támogatják, a nyugati országok Ukrajna megsegítésére való képessége feszegeti határait. A jelenlegi helyzet nem tűnik fenntarthatónak, és ebben az összefüggésben a tűzszünetről szóló retorika mind az izraeli-gázai, mind az ukrán-orosz frontvonalon tovább fog erősödni.

De különösen a Netanjahu felől érkező jelzések kevés reményt adnak a tartós tűzszünetre. Izrael elszigetelése és az Izraelre nehezedő amerikai nyomás részben vezet eredményre, de mondható, hogy a gázai mészárlások még egy ideig folytatódni fognak. Egy lehetőségnek tűnik, hogy Ukrajna üljön tárgyalóasztalhoz Oroszországgal a jelenlegi katonai helyzetet figyelembe véve. Nem világos azonban, hogy a Zelenszkij-kormányzat elfogadja-e az ezzel kapcsolatos előírásokat.