Heti kommentárunk 5/Részleges mozgósítás

Vlagyimir Putyin orosz elnök részleges mozgósítást rendelt el Oroszországban, azzal új szakaszba lépett az orosz-ukrán háború, eközben népszavazást tartottak az orosz hadsereg ellenőrzése alá került területeken, az is eszkalálta a háborút. Oroszok súlyos vereséget szenvedtek Harkovban, annak következtében bejelentették, hogy 300 ezer embert behívnak a hadseregbe a katonai egyensúly helyreállítására. De az a kérdés, hogy ez a lépés mennyire változtathatja meg az oroszok előnyére a háború menetét. A felek kölcsönösen kockára teszik mindenüket a gazdasági és az energetikai téren. Miközben oroszok leállítják  az EU-ba vezető gázvezetékeket, továbbra is aktív a Török Áramlat.

Két kritikus fejlemény történt, amely befolyásolhatja a háború menetét Ukrajna területén. Az egyike volt azon döntés, miszerint népszavazást tartottak az orosz hadsereg ellenőrzése alá került területeken, Donbaszban, Hersonban és Zaporijában. Várakozásnak megfelelően a többség szavazott az Oroszországhoz való csatlakozásra, biztosan ezeknek a népszavazásoknak nincsen jogi alapja, ha oroszok a népszavazás eredményét elismerve bejelentik a régió annektálását, és arra válaszul az ukrán hadsereg megtámadja azokat, akkor az orosz fegyveres erők minden rendelkezésükre álló eszközzel, atombombákkal tömeges csapásokat mérhet a támadóra. A népszavazás másik következménye, hogy súlyosan veszélyezteti az esetleges béketárgyalásokat. Zelenszkij nyíltan és tisztán kijelentette, ha népszavazásokat tartanak, semmiképpen nem lehet ismet ülni a tárgyalóasztalhoz az oroszokkal.

Egy másik fontos esemény az, hogy Putyin határozott beszédet mondott, annak következtében részleges mozgósítást rendelt el. Sojgu védelmi miniszter közleménye szerint 300 ezer embert behívnak, és közülük 250 ezer tartalékos katona. A mozgósítás bejelentése után azonban több tízezer embert erőszakkal toboroztak országszerte, a médiában olyan képek és felvételek terjedtek, amelyek készültek azokról, akik próbálnak meg elmenekülni az országból. Az autonóm köztársaságokban, mint például Dagesztánban, nagy felháborodást váltott ki a részleges mozgósítás. A háború miatt belföldön is nagy nyomás nehezedik Putyinra.

Vlagyimir Putyin orosz elnök részleges mozgósítást rendelt el, azzal azt célozza, hogy  helyreállítsa a katonai egyensúlyt a hadszíntéren. Oroszok súlyos vereséget szenvedtek Harkovban, az nagyon aggasztja Putyint és parancsnokait. A nyugati országok korlátlan katonai segélye és a helyszínen lévő erős erkölcsi motiváció azt jelezte, hogy az ukrán hadsereg kezdi megragadni a lendületet, és fölénybe került Oroszország felett. Putyin most legalább a hadszíntéren katonai egyensúlyt helyre akar állítani, de tekintettel arra, hogy az orosz katonai és védelmi ipar nem képes a veszteségei pótlására, szinte lehetetlennek tűnik, hogy Oroszország megnyerje a lemorzsolódás háborúját. Oroszok a részleges mozgósítást teljes mozgósítássá téve, és az összes ipari infrastruktúra és emberi erő háborúba bevonva győzhetnek Ukrajnával és szövetségeseivel szemben, ellenkező esetben vagy taktikai atomfegyverhez folyamodnak, vagy fokozatosan kivonulnak az országból. Figyelembe véve a jelenlegi katonai egyensúlyt, nem lehetséges, hogy oroszok részleges mozgósítással győztesen kerüljenek ki a háborúból.