Heti Kommentárunk 70/ Milyen lesz a 2024-es év?
A SETA / biztonsági szakértő igazgatója, Murat Yeşiltaş elemzését osztjuk meg a témában.
Az október 7-i eseményeket és az azt követő eseményeket figyelmen kívül hagyva a 2023-as évet “viszonylag nyugodtan töltött évnek” lehetett volna nevezni a török külpolitika szempontjából. A májusi általános választások óta tartó normalizálódási tendencia fontos szerepet játszott a külpolitika általános irányának meghatározásában. A megoldatlan kérdések ellenére a külpolitika fő napirendje a lehetséges konfliktusok minimalizálása és a közös érdekek előtérbe helyezése volt. A választásokat követő időszakban Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök olyan regionális külpolitikát részesített előnyben, amely az Öböl-menti országokkal fenntartott kapcsolatokra összpontosított, és a gazdaságot helyezte elsődleges fókuszba. Miniszteri szintű tárgyalásokat kezdeményeztek az Aszad-rezsimmel a szíriai származású biztonsági kockázatok enyhítése érdekében. Jelentős lépéseket tettek az Izraellel és Egyiptommal való kapcsolatok normalizálása érdekében. Erdoğan erőteljes támogatása Azerbajdzsánnak Karabah felszabadításában megerősítette Türkiye geopolitikai pozícióját 2023-ban.
Erdoğan arra is törekedett, hogy helyreállítsa Türkiye kapcsolatait a Nyugattal, új irányt kívánt szabni a török-amerikai kapcsolatoknak, és kiegyensúlyozott álláspontot képviselt az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban. A 2023-as év egy nagyon fontos török-görög csúcstalálkozóval zárult, amely fontos lépés volt a külpolitika terén.
A török-amerikai kapcsolatok néhány megoldatlan kérdés miatt 2024-ben is napirenden lesznek. Ezek közül a legfontosabb a PKK terrorszervezet szíriai nyúlványának, az YPG-nek nyújtott további amerikai támogatás. Különösen nem várható jelentős változás az Egyesült Államok szíriai stratégiájában, ami azt jelzi, hogy az YPG támogatása Északkelet-Szíriában folytatódni fog. Ahogy az amerikai támogatás erősíti az YPG katonai képességeit és nemzetközi hálózatát, ez egyre nagyobb kihívást jelent Türkiye számára. A közelmúltbeli intézkedések, mint például az úgynevezett új alkotmány végrehajtása, amely a régiót Észak-Szíria Demokratikus Adminisztrációjává nevezi át, hangsúlyozzák, hogy Türkiyének sürgősen fel kell lépnie. Ha 2024-ben nem foglalkozik az YPG kérdésével, az szélesebb körű stratégiai problémává válhat Türkiye számára. Emellett a török-amerikai kapcsolatok más aspektusai is azt jelzik, hogy a következő év eseménydús év lesz. Az F-16-osok értékesítésével kapcsolatos pozitív fejlemények és a Török Nagy Nemzetgyűlés pozitív döntése Svédország NATO-tagságáról hatással lehet a török-amerikai kapcsolatok katonai és védelmi dimenzióira. Azonban az olyan dinamikák, mint Izrael gázai háborúja és Türkiye álláspontja ebben a kérdésben hátrányosan befolyásolhatják a török-amerikai kapcsolatokat. Az Izrael és Türkiye közötti megbékélés valószínűsége a közeljövőben csekélynek tűnik, és ez hátrányos hatással lehet a török-amerikai kapcsolatokra.
A török-európai kapcsolatokat illetően 2024-ben várhatóan folytatódik a 2023-ban kialakult légkör. Az európai uniós dimenzióban nem biztos, hogy élénkül a helyzet, de a választások után kialakult légkör valószínűleg folytatódik. A folyamatban lévő ukrajnai konfliktus jelentős hatással van a Türkiye és Európa közötti kapcsolatokra, és stratégiai megközelítést igényel Türkiyétől, tekintettel a konfliktus során tapasztalható bizonytalanságokra. A biztonsági aggályok, különösen a migráció, erősítik az együttműködés indokoltságát, míg a kölcsönös gazdasági függőség azt jelzi, hogy 2024-ben stabil lesz Türkiye és Európa kapcsolata.
A Türkiye és Görögország közötti megbékélés és fokozott energetikai együttműködés a Földközi-tenger keleti részén valószínűleg pozitívan befolyásolja a Türkiye és Európa közötti kapcsolatokat. A szélsőjobboldali ideológiák európai térnyerése azonban befolyásolhatja a nemzeti érdek alapú külpolitikát, és Türkiye-ellenes érzelmeket kelthet az Európai Unióban. Ezért kiemelt figyelemmel kell kísérni a fejleményeket ezen a területen.
A folyamatban lévő ukrajnai háború 2024-ben is az egyik legfontosabb nemzetközi probléma lesz, és a közelség és az érdekek miatt jelentősen érinti Türkiyét. A legfontosabb kérdés az, hogy az Egyesült Államok és az európai országok folytatják-e a katonai támogatást Ukrajnának. Míg a támogatás folytatása garantálja Ukrajna képességét a konfliktus fenntartására, annak megszüntetése megváltoztathatja a háború menetét, és potenciálisan előnyös lehet Oroszország számára. Ennek eredményeként a török külpolitikát befolyásolni fogják az ukrajnai konfliktus lehetséges következményei. Erdoğan magyarországi látogatása során nemrégiben tett nyilatkozatai és a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartandó újabb csúcstalálkozó lehetősége aláhúzza az olyan kérdések fontosságát, mint a gabonafolyosó- megállapodás. Tekintettel Türkiye és Oroszország közötti sokrétű kapcsolatokra Szíria, a Dél-Kaukázus, Líbia és az energia területén, a török-orosz kapcsolat 2024-ben is kritikus fontosságú, továbbra is fókuszban lesz.
A közel-keleti normalizáció továbbra is fontos eleme lesz a török külpolitikának. A Türkiye és az Öböl-menti országok közötti "normalizálás" kifejezés azonban elavulttá válhat, ami új konszenzusra utal ezen a fronton. Új regionális konszenzus alakulhat ki, amely egyesíti Türkiyét, Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emírségeket és Katart, különösen a védelmi együttműködés terén, potenciálisan stratégiai szövetséggé válva.
Mindazonáltal a megoldatlan gázai konfliktus 2024-ben szélesebb körű instabilitást teremthet a Közel-Keleten, ami hatással lehet Türkiyére és az egész régióra. Ennek eredményeképpen az országok, beleértve Türkiyét is, fokozhatják a Gázával kapcsolatos erőfeszítéseiket.
Közép-Ázsia fontos dimenzióval rendelkezik Türkiye számára 2024-ben, különösen a Türk Államok Szervezetének keretein belüli kapcsolatok tekintetében. Ez a partnerség, amely kezdetben a gazdasági együttműködésre összpontosított, várhatóan stratégiaibb politikai kezdeményezéssé válik, és arra készteti Türkiyét, hogy olyan külpolitikát folytasson, amely biztosítja pozícióját a közép-ázsiai egyenletben.
Általában Türkiye stratégiai környezetét a dinamizmus és a sokszínűség fogja jellemezni, ami egy kissé korlátozó regionális légkört eredményez, amely kihívást jelent Türkiye új regionális és nemzetközi orientációja számára.
Még több hír
Május 19., az Atatürk Emléknap és az Ifjúság és Sport Ünnepe fontossága és története
Röviden összefoglaltuk önöknek május 19. fontosságát és történetét.