Heti Kommentárunk 4/ A török-iráni kapcsolatok és Reisi türkiyei látogatása
A SETA Politikai, Gazdasági és Társadalmi Kutató Alapítvány igazgatója, Murat Yeşiltaş elemzését ismertetjük a témában…
İbrahim Reisi iráni elnök 2024. január 24-én látogatást tett Türkiyében, nagy létszámú kíséretével, amely miniszterekből és magas rangú bürokratákból állt. Ez a látogatás, amelyre egy olyan időszakban került sor, amikor Ankara és Teherán kapcsolatai szokásszerűen ingadoznak a verseny és együttműködés között és a regionális kérdések nem tűrhetnek halasztást, azt mutatja, hogy a két ország nyitott a párbeszédre a közös problémákról és a lehetőségekről. Reisi látogatását valójában 2023 első hónapjaiban jelentették be, és legalább háromszor elhalasztották. A legutóbbi halasztás a kirmani terrortámadás miatt következett be. Azonban Reisi ankarai látogatása nem sokkal a támadás után azt mutatja, hogy Irán mekkora jelentőséget tulajdonít a látogatásnak.
Persze tudjuk, hogy bár számos kérdésben nézeteltérés van a két oldal között, sok kérdésben közös érdekeik is vannak. Az ilyen látogatások célja, hogy a lehető legnagyobb mértékben erősítsék a közös hozzáállást és megközelítéseket, és kezelhető szintre csökkentsék a különbségeket. Az a tény, hogy pozitív elemzések jelentek meg az iráni médiában annak érdekében, hogy kiegyensúlyozzák az országos médiában a látogatás előtt Türkiyével szemben megfogalmazott kritikákat, és Hüseyin Emir Abdullahiyan iráni külügyminiszter nagyon konstruktív és pozitív cikket írt egy török újságban, szintén tükrözi az iráni részről a látogatás várható funkciójával kapcsolatban tett lépéseket.
A látogatás során, amelyen a török-iráni magas szintű együttműködési tanács nyolcadik ülését tartották, azt lehet mondani, hogy gazdasági szempontból fontos témákat vitattak meg. Különösen az látható, hogy a kereskedelem volumenének növelése érdekében olyan kérdések kerültek megvitatásra, mint az energia, a határ menti kereskedelem, a vámjogszabályok és a kölcsönös beruházások. A török részről Mehmet Şimşek pénzügyminiszter, Alparslan Bayraktar energiaügyi és természeti erőforrásokért felelős miniszter, valamint Hafize Gaye Erkan jegybankelnök részvétele mutatja a tárgyalások gazdasági jelentőségét.
Emellett regionális kérdésekről, többek között a Dél-Kaukázusról, Palesztináról, Szíriáról, Irakról, Irakról, Jemenről és a Földközi-tenger keleti medencéjéről is szó esett. A török részről Hakan Fidan külügyminiszter, Ali Yerlikaya belügyminiszter, Yaşar Güler honvédelmi miniszter és İbrahim Kalın a Nemzeti Hírszerző Szolgálat vezetője volt jelen a találkozón, ami azt jelzi, hogy a regionális politikával és biztonsággal kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. E kérdések közül a legfontosabb a terrorizmus, amely mindkét országot szorosan érint, és közös fenyegetést jelent. Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök bejelentette: "Hangsúlyoztuk annak fontosságát, hogy erősítsük együttműködésünket Iránnal a PKK/PYD/YPG és a PJAK ellen". Reisi iráni elnök azt is elmondta, hogy a terrorizmust régión kívüli hatalmak támogatják és kihasználják. Ezen a ponton egyértelművé válik annak fontossága, hogy a régió országai közösen lépjenek fel a régión kívüli hatalmak befolyásának korlátozása érdekében.
A látogatás konkrét eredményeként a két ország 10 megállapodást írt alá különböző területeken. Ezeket a megállapodásokat, amelyek számos területet érintenek, különösen a kereskedelmet, a közlekedést, a kommunikációt, a kultúrát, az ipart, a technológiát, a biztonságot és az energiát, a felek legmagasabb szintű tisztviselői írták alá. Újra hangsúlyozták azt a célt, hogy a 30 milliárd dollárt érje el a kereskedelmi forgalom. "Sok éve jó kapcsolatokat ápolunk Türkiyével, és ezeket a kapcsolatokat a jövőben magasabb szintre kívánjuk emelni" - mondta Reisi, a szomszédos ország elnöke, kifejezve nyitottságukat az együttműködésre. Hasonlóképpen Erdoğan elnök hangsúlyt fektetett a jószomszédi kapcsolatokra, megjegyezve: “Fontosnak tartjuk, hogy a kölcsönös bizalom és a közös érdekek alapján elmélyítsük kapcsolatainkat szomszédunkkal, Iránnal". Úgy tűnik, hogy a látogatás rendkívül pozitív légkörben zajlott. Ebben az időszakban, amikor a régió nagyon nehéz helyzetben van, a stabilitás, a béke és a biztonság hangsúlyozása a két állam történelmi felelősségének követelménye volt.
Még több hír
Május 19., az Atatürk Emléknap és az Ifjúság és Sport Ünnepe fontossága és története
Röviden összefoglaltuk önöknek május 19. fontosságát és történetét.