Kiváncsi Lenni Az Életre 65/ A Ganizmus
Új művészeti mozgalom, amelyet mesterséges intelligencia támogat: a Ganizmus
Bár a mesterséges intelligencia nap mint nap technológiai újításokat hoz az életünkbe, jogi értelemben is sok kérdőjelet halmoz fel. Az egyik ilyen az új művészeti mozgalom, a ganizmus, és az, hogy kié lesznek az így alkotott művek.
Az 1600-as években a "számológép" feltalálásával kezdődött a technológiai kaland és a számítógép és az internet csatlakozásával okoseszközökké vált. Épp akkor lépett színpadra a mesterséges intelligencia. A mesterséges intelligencia technológia, amely számítóképessége a számítógépen alapul, számos újítást hozott a művészetbe, mint minden területen. Olyannyira, hogy egy új mozgalom is elindult a művészeti világban: a ganizmus.
A művészek vizuális alkotásokat hozhatnak létre mesterséges intelligencia segítségével. A művek mögött a "Generative Adversarial Network" vagy a GAN technológia mesterséges intelligencia algoritmus áll, amelyet a mély tanulás területén használnak.
A jogi világban azonban napirenden van az a kérdés, hogy kié a GAN-technológiával létrehozott műálkotások tulajdonjoga.
A mesterséges intelligencia alkot egy művet, de még az a személy, aki ezt előállította, sem tudja, hogy milyen adatokat használ fel, és milyen algoritmusok eredményezték a művet.
A mesterséges intelligencia sötét oldala: Fekete doboz
Ahogy az emberek érzékszerveikkel érzékelik és tanulják a külvilágot, a mesterséges intelligencia ugyanezt teszi a gépi tanulással. Így több művész alkotásait felhasználva képes új művet létrehozni. Más szóval, a mesterséges intelligencia elhomályosítja a mű forrását...
A fő kérdés az, kié az alkotás, a művészé, a szoftverfejlesztőé vagy a közönségé?
A mesterséges intelligencia által alkotott művek a művészé, a szoftverfejlesztőé vagy a nyilvánosságé? A jogi világ erre a kérdésre keresi a választ. Egyelőre minden ország különböző megoldásokat kínál. Például az amerikai jogrendszerben az a vélemény uralkodik, hogy a mesterséges intelligencia által alkotott művek nem védhetők meg.
Az Egyesült Királyság azonban egy szűrő alkalmazásához fordul. Eszerint a mesterséges intelligencia által alkotott művek esetében a szerzői jogokat arra a személyre vagy személyekre lehet átruházni, akik a mesterséges intelligencia szoftverét használják, és hozzájárulnak ehhez a folyamathoz.
Európában egy kicsit más a helyzet. Az Európai Bizottságnak azzal a kérdéssel foglalkozó jelentése szerint szabályozásra van szükség.
Türkiye az egyik olyan ország, amely szorosan érdeklődik a mesterséges intelligencia technológia iránt.
A Köztársasági Elnöki Hivatal Digitális Átalakítási Igazgatósága rendkívül pozitív álláspontot képvisel a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, és nem távolítja el a mesterséges intelligenciát a társadalomtól.
A "Hibrit mű" fogalmat javasolnak a török jogászok
A hibrid mű fogalmát úgy határozzák meg, mint a mesterséges intelligencia olyan alkotásai, amelyek tartalmazzák a művész szellemi motívumát.
A mesterséges intelligencia még mindig olyan terület, amely jogi szempontból tele van vakfoltokkal. Bár a jogalkotók gyorsan szeretnének foglalkozni vele, a mesterséges intelligencia még nagyobb ütemben fejlődik.
TRT Haber
Még több hír
Május 19., az Atatürk Emléknap és az Ifjúság és Sport Ünnepe fontossága és története
Röviden összefoglaltuk önöknek május 19. fontosságát és történetét.