MERT(18) /miért sós a tenger?

A mai epizódban egy, a világunk kétharmadát kitevő vízzel kapcsolatos jellemzőről fogunk beszélni. Az óceán és a tenger vize, amely a víztömeg kilencvenhét és fél százalékát borítja, miért sós.

Amikor a bolygónkról készült fényképeket nézzük az űrből, kék gömböt látunk. Ez a kék szín az óceánokból származik, amelyek a Föld felszínének nagy részét borítják. A világ ökológiájához és életéhez nélkülözhetetlen víznek mindössze két és fél százaléka ivásra alkalmas édesvíz ember és állat számára. A fennmaradó nagy tömeg sótartalma régiónként változik.

A fő oka annak, hogy az óceánok vize sós, az a szárazföld, amely a világ fennmaradó harmadát teszi ki. A földrengések és eróziók által az évmilliók során lekopott és lebontott kőzetekben lévő ásványokat a patakok a tengerekbe és óceánokba szállítják. Ezek közül a leggyakoribb ásványi anyagok a nátrium és a klorid. Amint azt a középiskolai természettudományos ismereteinkből emlékszik, a nátrium és a klorid kombinációja sót hoz létre.

A folyók egyik fontos tulajdonsága, hogy erodálják a talajt, amelyen áthaladnak, és az oldott részeket magukkal hordják a tengerbe. Az erősebb folyású patakok oldószer hatása az olvadó hó és a gleccserek vizével fokozódik. Ez azt jelenti, hogy több ásványból több kőből oldódnak ki és keverednek a tengerbe. Emellett az óceán fenekén zajló vulkáni tevékenység és a magmából kiáramló ásványok vízbe keveredése is befolyásolja az óceánvizek sótartalmát.

Évmilliók alatt a víz egyes területeken elpárolog, sósivatagokat vagy tavakat hagyva maga után. Idővel ezek a szárazföldi sók különböző okokból, különösen földalatti szivárgások miatt eljutnak az óceánokba. A víz sótartalma az óceánok földrajzi elhelyezkedésétől, a régióban található folyók mennyiségétől, a párolgási sebességtől és az óceáni áramlatoktól függően változik. Például a magasabb hőmérséklet és az intenzív párolgás az egyenlítői régiókban növeli a sótartalmat, míg a gleccserek nagyobb olvadása és csapadéka a sarki régiókban csökkenti a sótartalmat.