Az azeri katonai ügyészség nyilvánosságra hozta az 1992-ben történt hocali mészárlás részleteit

Az azeri katonai ügyészség nyilvánosságra hozta az 1992. február 26-án történt hocali mészárlás vizsgálati dossziéját és a mészárlás embertelen voltát.

A mészárlásból megmenekült 2.213 ember beszámolóját, 800-nál több szakértői véleményt és más forrásokat tartalmazó mappa bizonyítja: az örmények nem elégedtek meg csupán a megszállással, hanem szisztematikusan irtották a helyi lakosságot.

A mészárlásért felelős örmény hadsereg tisztjei mellett a szovjet hadsereg akkoriban a térségében tartózkodó 366. Motorizált Hadosztályának 38, nagyrészt örmény származású tisztje is a felelősök között van.

Az aktában szereplő tiszteket Azerbajdzsán háborús bűnökkel vádolja, s követeli a 613 civil lemészárlásáért felelősök törvény elé állítását.

Az aktában szó van az emberiség történelmének egyik sötét foltját jelentő mészárlás lefolyásáról is.

Az örmények a szovjet megszállás 1991-es véget érte után a térség egyetlen repülőterével rendelkező, stratégiai fontosságú Hocali települést akarták megszerezni.

A hónapokig tartó támadások 1992. február 25-én felerősödtek, s az örmények éjszaka a szovjet hadsereg akkoriban a térségében tartózkodó 366. Motorizált Hadosztályának segítségével három oldalról támadtak Hocalira.

Az örmények civileket tömegesen mészárolták le, a foglyul ejtetteket könyörtelenül megkínozták, s ezzel a XX. század egyik legvéresebb mészárlását hajtották végre.

Hocaliban 7000 ember élt, az örmény erők 613 védtelen civilt öltek meg, köztük 106 nőt, 63 gyermeket és 70 öreget.

A mészárlásban 487 ember sebesült meg súlyosan, köztük 76 gyerek, és az örmény erők 275 személyt elhurcoltak, akik közül 150 sorsa a mai napig ismeretlen.

A mészárlásban 8 családot teljesen kiirtottak, 25 gyermek minkét, 130 gyermek egyik szülőjét elvesztette. Az azeri államot a megszállás miatt 170 millió dollárnyi kár érte.

A lemészároltakról készült igazságügyi orvosszakértői vélemények és szemtanúk beszámolói alapján Hocali lakosait megskalpolták, fülüket, orrukat, nemi szervüket levágták, szemüket kiszúrták, válogatás nélkül kínozták meg a nőket, gyermekeket, időseket.

Az áldozatok között volt, akinek eltörték a nyakát, vagy akit felgyújtottak, és terhes nők, akiknek felvágták a hasát. Az akkoriban készült felvételek is feltárják a mészárlás súlyosságát.

Azerbajdzsán szerint a Hocaliban történtek számos nemzetközi egyezmény súlyos megszegését jelentik, többek között az 1949-es Genfi Szerződés, az ENSZ népirtás megelőzésére és büntetésére vonatkozó egyezményét, a polgári és politikai jogokra vonatkozó egyezményt, a gyermekjogokra vonatkozó egyezményt, és még számos másikat.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2010. április 22-i határozata szerint a Hocaliban történteket háborús és emberiségellenes bűnöknek tekintik.