Vajon tudnak ezekről egyáltalán? (62)

            Mustafa Kemal Atatürk a Török Köztársaság alapítóvezetője elhunyt 1938.november.10.-én. Atatürk halála nemcsak Türkiyében, hanem egész világon nagy szomorúságot keltett. Több országban félre eresztették a zászlókat, egy hónapos nemzeti gyászt nyilvánítottak, egyes országokban szüneteltek az iskolák. A múltban Türkiye ellenfele országokban is nagy szomorúsággal fogadták Atatürk nagy török vezető halálát.

            Mustafa Kemal Atatürk a nemzeti szuverenitáson és az Otthon Béke, a Világon Béke elvén letette a Török Köztársaság alapjait, és azt célozta, hogy barátságos kapcsolatokat teremtsen az egyéb országokkal. A Köztársaság kihirdetésétől Atatürk haláláig több államférfi látogatott Türkiyébe. Azok az országok is, melyek személyesen nem ismerték őt, tudatában voltak az Ő vezetésében Türkiye fejlődésének, és nagyra értékelték őt. Ezért Atatürk halálhírét adták az újságírók első oldalain, államférfiak és értelmiség nyilatkozatokat adott Atatürkről.

            Amanullah Han Afganisztán királya 1928-ban látogatott Türkiyébe, és így fejezte ki a szomorúságát. „Atatürk nemcsak Türkiye, hanem egész keletnek atyja volt.”  Német történész Professzor Herbert Melzig a II. Világháború előtti időszakban ezt mondta: „Azoknak, akik a szenvedő világban újjá akarja építeni a békét és a jólétet, biztosítani akarják az emberiség nemcsak anyagi, hanem lelki fejlődését, példát és erőt kell venniük az Atatürk hitet adó és iránymutató útmutatásaiból”

            Görög generális Metaksas, aki biztos volt abban, hogy a Török felszabadító Háború sikerrel járt, 1937-ben látogatott Ankarába, és a török nemzet dicső vezetője, akit mindig csodáltam, mondatával minősítette őt. „Ő nemcsak a török történelem nagy személye, hanem egy nagy békés ember is. Az évszázadig örökkévaló egy emlékmű lett az ő műve, mivel újjáépítette Türkiyét.”- mondta görög generális.

            „Nem vette figyelemre a szultánok hatalmasságát és kalifátus vonzóságát, és a figyelmét szeretettel irányította a hadseregeinek gerincére az anatóliai párasztokra.”- írták az angol Times újságban.

Az iráni Teherán újságban pedig a következőt írták: „Mint Atatürk, zsenik csak látszólag hunynak el. Pedig az ők művei örökkévaló élnek.”