Globális Perspektíva (42)

           Amikor a MEB elnöke, Ziya Selçuk hivatalba lépett, sokakban keltett izgatottságot bejelentése: új oktatási stratégiára van szükség, melyet rövid időn belül el is készítenek. Tudjuk, hogy akadémiai, ügyviteli és politikai problémáink egy része a stratégia hiányából fakad. Ezért jó kezdet a megfelelő stratégia keresésével indítani az állami és magán szervezeteknél is. A közeljövőben a technikai igények és sürgős problémánk miatt nemzeti oktatási stratégiára is szükség van. Másrészt problémáink jelentős része a rossz stratégiákból származik. Azzal együtt, hogy az oktatási stratégia nagyon fontos, közösen kell hozzájárulnunk ahhoz, hogy ne a 200 éve közzétett rossz vagy hiányos stratégiák egyike legyen.

Az ankarai Yıldırım Beyazıt Egyetem Politikatudományi Karának dékánja, Prof. Dr. Kudret BÜLBÜL elemzése a témában...

1. Olyan stratégia, amely tudja, milyen emberi profil a célja: ahhoz, hogy népünk és nemzetünk számára jobb holnapot hozzon, válaszolnunk kell arra, hogy milyen emberi profil a célunk. Az az emberi profil, amire ma szükségünk van, a nemzeti és erkölcsi értékeket magáévá tevő, örök érvényű értékekkel bíró, pluralista szemléletű és sokoldalú ember.
2. Általános alapelvekkel bíró stratégia: az oktatási stratégiának egy adott filozófiát vagy alapelveket kell mutatnia. (Az „oktatás örök érvényű alapelveit 7 pontban foglalhatjuk össze: igazságosságot biztosító, az embert jót feltételezve szemlélő, általános erkölcsi alapelvekkel bíró egyéneket nevelő, fejlődésre tanító, nem egy kaptafára készült, hanem az emberek egyéni képességeihez igazodó, az élettel összefonódó, s nem memorizálni, hanem gondolkodni, kérdezni, felfedezni tanító oktatás.)
3. Igényfelmérés és ennek megfelelő kiépítés: Az emberi profil és alapelvek után a mai feltételeknek megfelelő igényfelmérést kell végezni. Ezt a magánszektorra, az ország különböző szervezeteire, a civil társadalomra, az akadémiára, Törökország, a térség és a világ jövőjére gondolva kell elvégezni. Ennek alapján kell felkutatni az oktatás szükséges területeit és tulajdonságait. Törökország nagy foglalkoztatottságú ország, szakemberekre van szüksége, ezért a szakoktatást előtérbe kell helyezni, s már most elmondhatjuk, hogy a rendszert ennek megfelelően kell felülbírálni. Az igényfelmérésnek nem egyszeri alkalomnak kell lennie, hanem az élet szükségleteinek megfelelően folyamatosan felül kell vizsgálni.
4. Nem kényszerített, hanem koordinált, felülvizsgált és irányított közszféra: A kívánt emberi profil, alapelvek és kiépítés megállapítása után a legfontosabb kérdés, hogy az oktatás teljesen államilag történjék-e, vagy az állam irányító, felülvizsgáló és koordináló szerepet vállal benne. Manapság az emberek már nagyobb beleszólást akarnak gyermekeik jövőjébe. Ha a hidegháborús korszakban az állam és az állampolgárok preferenciáira és szükségleteire gondolunk, azok már a múlté. A családok a saját vallásuknak, nyelvüknek, kultúrájuknak jobban megfelelő oktatást keresnek gyermekeik számára. A globalizációs folyamat során a piaci szükségleteknek megfelelő emberi profilt sem képes a hidegháború egyoldalú oktatási rendszere létrehozni. Az oktatási rendszernek alkalmazkodnia kell a családok pluralista igényeihez és a piac sokirányú szükségleteihez is. Ezért az oktatás a szabadság, emberi jogok és piaci igények kérdése is. Egyértelműbben fogalmazva, meg kell felelniük a szülők muszlim, keresztény, zsidó, szekuláris, liberális, szocialista, hagyományőrző vagy más irányú igényeinek. Ugyanakkor a globális környezetben a piaci verseny is erősödött, ezért meg kell felelni a piac gyakran változó igényeinek is. A kizárólag állami oktatás a családok és a piac igényeit nem tudja kielégíteni. Ezért oktatási stratégiánkban az államnak nem kényszeríteni kell, hanem irányító, felülvizsgáló és koordináló szerepet vállalnia. Erősíteni kell a magánszektor és a civil szervezetek jelenlétét az oktatásban (ezt a modellt az egészségügyi szektorban sikerrel alkalmazták). Hivatkozhatunk a civil társadalom és a magánszektor tévedéseire, és ezek a kritikák jogosak is lehetnek, ám a mi civilizációnk az alapítványok civilizációja. Anivenna, Al-Ghazali, Mevlana, Harezmi, Molla Fenari, Kuscu Ali és még számos gondolkodó az alapítványok civilizációjának szervezeteiből került ki. Ezeket a forrásokat nem szabad kiszáradni hagyni.

Másrészt egy Törökországhoz hasonlóan nagyszámú fiatal népességgel bíró, de népességét már lassabban növelő ország az új iskolák, tanárok, épületek szükségleteit sem képes pusztán állami forrásból fedezni. A termékenységi ráta visszaesése miatt egy idő múlva nem lesz már szükség az új iskolákra, s nem lesznek diákok, akiket a tanárok taníthatnának. Ezért racionális, hogy a magánszektor már mostantól osztozzon az oktatás költségeiben.

1. Olyan stratégia, amely nem viszi el a végállomásig a diákot, hanem képességeinek megfelelően orientálja: A jelenlegi oktatási rendszer egyik fő problémája, hogy a fiatalokat szinte az egyetem kapujáig s utána a szakmai vizsgákig vezessék. Az ország karrierszakmáknak nevezett szakmákra való igénye korlátozott, ezért nagy veszteség országunk és a fiatalok számára is, hogy az utolsó pillanatig gyámkodásban részesülő fiatalok későn szembesülnek a fájdalmas valósággal. Ezért oktatási stratégiánknak már az általános iskolától kezdve olyan rendszert kell kialakítania, amely a képességeiknek megfelelően orientálja a fiatalokat, és átjárható.
2. Nemzetközi versenyre nyitott stratégia: Törökországot idővel nemzetközi diákközponttá kell tenni. Köztársasági elnökünk az új tanév megnyitóján elmondta: Törökországban 143.000 külföldi diák tanul. A globális versenyképességhez ezt a számot növelni kell. Ehhez oktatási stratégiáink közalkalmazottait tudatosabbá kell tenni, az egyetemeknek szakosodniuk kell, a magánszektornak új befektetéseket kell eszközölnie, a szabályozást felül kell vizsgálni.
3. Nem központosított, hanem a helyi igényeknek megfelelő stratégia: a stratégiát a helyi igényeknek megfelelően kell kialakítani, a különböző tartományokban különböző iskoláknak kell lehetőséget adni, lehetőséget nyújtani arra, hogy a régiók igényeinek megfelelően az iskolák eltérő időpontokban nyissanak meg vagy zárjanak be.

E-kereskedelmi Seo Jack Ma szavaival szeretném zárni: „Az oktatás fontos ügy. Ha nem változtatunk az oktatáson, katasztrófa érhet minket. Mert az oktatás módja nem lehet 200 évvel elmaradva a tartalmától. Nem taníthatjuk a gyerekeinket arra, hogy gépekkel versenyezzenek. Ők okosabbak annál. Az értékek, a hit, az önálló gondolkodás, csapatmunka, mások értékelése – ezek az emberi képességek. És a tudás nem taníthatja meg ezeket. Művészetet kell tanítanunk azért, hogy megértsék: az emberek különbözőek. Amit tanítunk, annak másnak kell lennie, mint a gépeknek.”

Az ankarai Yıldırım Beyazıt Egyetem Politikatudományi Karának dékánja, Prof. Dr. Kudret BÜLBÜL elemzését nyújtottuk át a témában...