Honvédelemben Nemzeti Projektek(7)

A Törökország Technológiai Csapat (T3) alapítvány és az isztambuli önkormányzat szervezte idén először, szeptember 20-23 között aTEKNOFEST İstanbul fesztivált. A T3 Alapítvány vezetői bizottságának elnöke, Selçuk Bayraktar a fesztivál bemutatóján elmondta: a fesztivál kiemelkedően fontos a nemzeti technológia fejlődése szempontjából. A Teknofest İstanbul során tartott bemutatók, szemináriumok és munkálatok is megerősítették szavait.

A Török Hadiipari Szakszervezet oktatási igazgatója, Tarkan Zengin elemzését ismertetjük.

A fesztiválon kiállított HÜRKUŞ légi bemutatót is tartott, melyet figyelve eszünkbe juthatott a Törökország légi közlekedésének történelmében fontos szerepet betöltő Vecihi Hürkuş. A fiatal éveiben fontos munkát végző Vecihi Hürkuşhoz hasonló lelkesedést érző ifjaink látványa reménykeltő Törökország jövője szempontjából. Vecihi Hürkuş nem kapott állami támogatást, de e fiatalok előtt megnyílik az út. Maga Vecihi Hürkuş így beszélt a helyzetről: „Nagyon jól tudtam, hogy a meglátogatott külföldi országok hogyan kezdtek bele a légiiparba, és hoztak létre műhelyeket. A siker legfontosabb feltétele ezen az úton a nemzet hite és támogatása. Nekem is erre van szükségem. Az egyetlen szabadság, amit soha nem tudnak elvenni tőlünk az, hogy magunk válasszuk meg a hozzáállásunkat. Én, Vecihi Hürkuş kiérdemeltem a nevemet azzal, hogy szárnyakat adtam hazámnak. Az én szabadságom az, hogy annak a hitnek szentelem életemet, hogy a nemzeti függetlenség egyetlen útja a nemzeti termelés. Hiszen nem léteznek olyan madarak, amelyek mások szárnyával repülnek.” Ma Törökország azzal a hittel halad a jövő felé, hogy a saját szárnyain fog repülni a védelem területén.

Vecihi Hürkuş 1896-ban, Isztambulban született. Apját gyerekkorában elvesztette. Amellett, hogy a török repülés kiemelkedő alakja, egy szomorú történet főhőse is volt. Számos történelmi sikert ért el a repülés terén. Például az első török pilóta volt, aki lelőtt egy ellenséges gépet 1917-ben a kaukázusi fronton.

Az első repülőgéptervező volt, aki a saját nevét viselő gépet is gyártotta. Az első törökországi repülőiskola alapítója, s az első pilótanőt tanító tanár is volt. Az első civil repülőiskola alapítója. Törökország első civil légitársasága, a Hürkuş Légitársaság alapítója. Vecihi Hürkuş volt az első pilóta, aki 102 különböző harci és polgári géppel repült. 1916-1967 között végzett 30.000 órányi repülésével is rekorder. Önkéntesként vett részt a honvédő háborúban. Sikeres felderítő repüléseket végzett, és lelőtt egy görög gépet is. Sikere elismeréseként a török országgyűlés Szabadság Érdeméremmel tüntette ki.

Vecihi Hürkuş építette az első repülőgépet, a Vecihi K VI-ot, s 1925-ben hajtotta végre vele az első repülést. Egy 29 éves, korlátozott lehetőségekkel rendelkező ifjú alkotta meg Törökország első repülőgépét. Azonban kitüntetés helyett büntetést kapott érte. Engedély nélküli repülés miatta a fele fizetését levonták, s 10 napos házi őrizetre ítélték. A büntetés miatt hagyta ott a hadsereget. 1925-ben kiadott írása szerint „elfeledtük, hogy katonák vagyunk, s szembeszegültünk a paranccsal”. 1954-ben megalapította Törökország első civil légitársaságát, a Hürkuşt, mellyel hasonló dolgok történtek. A Török Légitársaság leselejtezett gépeit megjavítva alakított ki flottát. Repüléseit ok nélkül törölték, gépeit szabotálták, sikerét megakadályozták.

Vecihi Hürkuş egy Kadıköyben bérelt asztalosműhelyben 3 hónap alatt elkészítette a "Vecihi XIV" repülőgépet, mellyel 1930-ban repült először. Az elkészült repülőgép repülési engedélyéért az akkori gazdasági minisztériumhoz folyamodott. A minisztérium nem adott engedélyt azzal az indokkal, hogy nincs olyan személy, aki a légi jármű technikai tulajdonságait felülvizsgálhatná. Ez a válasz alapjában véve megmutatja, hogy milyen okok akadályozták meg a hazai gyártást.

AZ ELSŐ HAZAI REPÜLŐGÉP: HÜRKUŞ

A Hürkuş a Török Légi- és Űripari Vállalat (TUSAŞ) által kifejlesztett első hazai légi jármű. Az új generációs alapfokú oktatógép (HÜRKUŞ) programját 2006. márciusában a Védelmi Ipari Államtitkárság és a TAI között aláírt egyezmény indította el. A projekt a légierő főparancsnokságának igényeit kielégítő, s a világpiacon is piacképes oktatógép kifejlesztését célozta meg.

A 2013. szeptember 23-án kötött szerződés a HÜRKUŞ repülőgépek sorozatgyártását készítette elő. 2013. december 26-án pedig a HÜRKUŞ-B egyezményt írták alá.

A HÜRKUŞ A, az EASA és a CS-23 előírásainak megfelelően engedélyezett alap konfiguráció volt. A HÜRKUŞ B integrált repülési elektronikával ellátott konstrukció. A HÜRKUŞ-C a pilótaoktatás mellett könnyű támadásokra, fegyveres felderítésre is alkalmas, alacsony költségű és nagy érzékenységű gép.

A Hürkuş tesztrepülései korábban sikeresen lezajlottak, s novemberben várhatólag átadják a légierőnek. Az első gépet átadása után a légierő pilótái fogják használni, és 3 hónapon keresztül különféle értékeléseket végeznek. Ez idő alatt ha vannak javaslataik, kiegészítik a gép fejlesztését. 2019 első negyedévéig 15 repülőgépet terveznek átadni a légierőnek.

AZ EASA-TÓL TÍPUSENGEDÉLYT KAPOTT ELSŐ TÖRÖK REPÜLŐGÉP

A TAI a következő információkat adta a gép kapcsán: a repülési tesztek mellett gyártott 2 különböző felépítésű repülőgép tartós- és biztonsági tesztjei sikerrel véget értek. A projekt keretében az EASA (Európai Repülésbiztonsági Ügynökség) és az SHGM (Polgári Repülési Igazgatóság) számára 545 dokumentumot készítettek össze. Emellett a karbantartással és javítással kapcsolatos összes dokumentumot is előkészítették. Mindezen munkálatok eredményeképpen 2016 július 11-én HÜRKUŞ első generációs alap oktatógép megkapta az SHGM-től a „TT32 típusengedélyt”. Ugyanezen a napon az EASA típusengedélye minden európai országban érvényessé tette a típusengedélyt. Így a HÜRKUŞ lett az első török repülőgép, mely megkapta az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség típusengedélyét. A Hürkuş repülőgépek sikere kétségtelenül fontos Törökország szempontjából. Azonban ugyanilyen fontos, hogy az 1925-ben a kor körülményei között, 29 évesen minden akadály ellenére repülőgépet építeni képes Vecihi Hürkuş iránti hűség és tisztelet jelképeként repült fel az égre.

A Török Hadiipari Szakszervezet oktatási igazgatója, Tarkan Zengin elemzését ismertettük.