Heti Kommentárunk 16/ Az izraeli-iráni konfliktus

Irán legutóbbi támadása Izrael ellen a régiót a napirendi fő ponttá tette szerte a világon. Ezt a konfliktust azonban nem elegendő pusztán katonai keretek között elemezni. Mély és összetett feszültség alakult ki İrán és İzrael között, amely formálja a globális hatalmi dinamikát, a regionális instabilitást és a nemzetközi diplomáciát.

Az iráni konzulátus elleni izraeli támadás és az azt követő megtorlások nemcsak közvetlen összecsapás a két állam között, hanem egy szélesebb színtér része is, amelyben nagyhatalmak vesznek részt. Az Amerikai Egyesült Államok Izraelnek nyújtott támogatása, az Iránnal fennálló feszült kapcsolatok, valamint Oroszország és Kína regionális politikája rávilágít a konfliktus többdimenziós jellegére.

Különösen Irán Izrael elleni katonai taktikájának és stratégiájának célja, hogy megszilárdítsa pozícióját a regionális hatalomegyensúlyban. A támadások összehangolt és megfontolt végrehajtása rámutat Irán fontosságára, nemcsak katonai hatalomként, hanem stratégiai szereplőként is. Az "Igazi ígéret hadművelet" elnevezésű iráni megtorló műveletet az izraeli légvédelmi rendszerek elleni komoly kihívásnak tekintik. Bár az izraeli védelmi rendszerek, mint például a Vaskupola, viszonylag sikeresek voltak az iráni rakéta- és dróntámadások elleni védekezésben, ez nem jelenti azt, hogy Izrael mindig fölényben lesz.

A támadás alacsony és a védelem nagy gazdasági költsége miatt hosszú távon létfontosságú problémává tette a háború fenntarthatóságát Izrael számára.  Emiatt Irán támadó képessége továbbra is állandó fenyegetést jelent Izrael és szövetségesei számára. Másrészt úgy tunik, hogy az Iráni Forradalmi Gárda parancsnokának, Hüseyin Selaminak nyilatkozata  megváltoztatta az izraeli-iráni katonai konfliktus hagyományos mintáját. Szalami hangsúlyozta, hogy Irán az Izrael elleni megtorló hadművelettel új egyenletet teremtett. Szalami kijelentette, hogy ennek az egyenletnek a keretében mostantól az iráni érdekek, eszközök, személyzet és állampolgárok elleni izraeli támadásokra közvetlenül iráni területről fognak válaszolni.

Izrael reakciója azt mutatja, hogy nem tud egyedül fellépni a nemzetközi színtéren. Az Amerikai Egyesült Államok jelenléte és támogatása a térségben döntő szerepet játszik Izrael döntéshozatali folyamataiban. Miközben ez a helyzet alakítja Izrael regionális biztonságpolitikáját, rávilágít a nemzetközi diplomáciától való függőségére is. Ez a konfliktus különböző politikai dinamikákat is indított el İzraelben.  Több kritikát kapott a Netanjahu-kormány biztonságpolitikája, és nem fenntarthatónak bizonyult. Az izraeli közvélemény megosztott azzal kapcsolatban, hogy a kormány hogyan kezeli ezt a válságot; egyesek az Iránnal szembeni keményebb válaszlépések mellett érvelnek, míg mások egy esetleges nagyszabású háború kockázatára mutatnak rá.

Irán számára ez a konfliktus nemcsak erődemonstrációnak, hanem stratégiai számításnak is tekinthető. Ezekkel a támadásokkal Irán nemcsak Izraelnek, hanem regionális és globális riválisainak is küldött üzentet. Egyre világosabbá válik, hogy Irán célja, hogy megvédje nemzetbiztonsági érdekeit és fokozza az elrettentő erejét a régióban. Irán támadásai, különösen Izrael katonai és polgári infrastruktúrája ellen, Irán katonai kapacitásának és eltökéltségének demonstrációjaként értékelhetők. Ezekkel a lépésekkel Irán célja, hogy növelje elrettentő erejét a regionális és globális szereplőkkel szemben, valamint az iráni kormány tovább szilárdítsa a belpolitikai pozícióját. Mert az iráni kormány, ugyanis a nemzeti becsület és függetlenség védelmének hangoztatásával támogatást keres mind a hazai közvéleményben, mind regionális szinten.

Ez a legutóbbi konfrontáció Irán és Izrael között hatással van Izrael és az arab világ kapcsolataira. Az iráni agresszióra válaszul Izrael úgy érzi, hogy meg kell őriznie szövetségi kapcsolatot az arab országokkal. Ez kritikus egyensúlyozó tényezővé vált Izrael számára a hosszú távú stratégiai célok elérése és szövetségi kapcsolatok szempontjából a régióban.

A konfliktus másik fontos dimenziója Irán belpolitikája és közvéleménye. Az iráni kormány a külpolitikát és a katonai műveleteket a nemzeti becsület és biztonság érzetének erősítésére használja. Ez egyrészt szilárdítja a kormány belpolitikai pozícióját, másrészt az elrettentés és a szuverenitás üzenetét közvetíti a nemzetközi színtéren.

Az iráni-izraeli konfliktus sokkal többet jelent, mint a katonai művelet. Ez továbbra is dinamikus és többdimenziós konfliktus, amely mélyen befolyásolja a regionális és globális hatalmak közötti kapcsolatokat, a diplomáciát és a biztonságpolitikát. Felismerve, hogy az ilyen konfliktusok nemcsak a regionális, hanem a globális békére és biztonságra is jelentős hatást gyakorolnak, a nemzetközi közösségnek nagyobb felelősséget kell vállalnia, és megoldásorientált megközelítéseket kell kidolgoznia. Ez az Irán és Izrael között zajló konfliktus más regionális szereplőket és nagyhatalmakat hoz össze, hogy új szövetségeket alakítsanak ki a közös és megosztott érdekek körében. Ezek a szövetségek meghatározóan formálják a konfliktus menetét és annak következményeit a nemzetközi politikában.